
Titanic felfedezések: Új részletek a hajó végső óráiról
A Titanic 3D digitális szkennelése új fényt vetett a híres óceánjáró utolsó óráira, amelyek során 1912 áprilisában a hajó jéghegynek ütközött, és ennek következtében több mint 1,500 emberéletet veszítettünk el. A szkennelés során készült pontos 3D-s másolat bemutatja a hajó széthasadásának brutális folyamatát, ahogy az a mélybe merült. A kutatás célja, hogy új információkat nyújtson a Titanic történetéről, és a National Geographic valamint az Atlantic Productions egy új dokumentumfilm keretében mutatja be ezt az anyagot, amelynek címe: Titanic: A Digitális Feltámadás.
A Titanic roncsát 3,800 méter mélyen találjuk az Atlanti-óceán jégvizeiben, ahol a felfedezéshez víz alatti robotokat használtak. A projekt során több mint 700,000 képet készítettek, hogy létrehozzanak egy úgynevezett „digitális ikert”, amelyet 2023-ban a BBC News mutatott be a világnak. A hajóroncs hatalmas mérete és a mély víz sötétsége miatt a korábbi felfedezések csak részleges, ízelítő képet adtak a Titanic állapotáról. A digitális szkennelés viszont lehetővé tette, hogy a Titanic teljes körű képét megismerjük, a hajó orra egyenesen a tengerfenéken áll, mintha a hajó továbbra is az útját járná, míg a hajó hátulja 600 méterre egy összetört fémdarabként hever.
A szkennelés révén új részletek kerültek napvilágra, például egy porthole, amely valószínűleg a jéghegy ütközésének következtében tört össze. Ez összhangban áll a túlélők beszámolóival, miszerint a jég beömlött egyes kabinokba a ütközés során. A kutatók külön figyelmet fordítottak a Titanic hatalmas kazánházára is, amely a hajó hátsó részén található, éppen ott, ahol a hajó kettészakadt. A túlélők tanúvallomásai szerint a fények még mindig égtek, miközben a hajó süllyedt. A digitális másolat azt mutatja, hogy a kazánok egy része behorpadva található, ami arra utal, hogy működtek, amikor a vízbe merültek. A hajó hátulján egy nyitott szelepet is találtak, amely azt jelzi, hogy a gőz továbbra is áramlott az áramtermelő rendszerbe. Ez a Joseph Bell vezette mérnökcsapat heroikus munkájának volt köszönhető, akik a végsőkig küzdöttek, hogy fenntartsák a világítást.
A Titanic süllyedéséről készült új szimuláció további betekintést nyújt a katasztrófába. A hajó részletes szerkezeti modellje, amely a Titanic terveiből készült, valamint a sebesség, irány és pozíció információi segítettek megjósolni a jégheggyel való ütközés következtében keletkezett károkat. A kutatás vezetője, Jeom-Kee Paik professzor elmondta, hogy a hajó csak egy gyenge ütközést szenvedett el a jégheggyel, ennek következtében pedig sorozatos kis lyukak keletkeztek a hajótestén. A Titanic eredetileg úgy lett megtervezve, hogy akár négy vízálló rekesz is meg tudjon ázni anélkül, hogy elsüllyedne, de a szimuláció azt mutatta, hogy a jéghegy által okozott kár hat rekeszre oszlott el.
A szkennelés során felfedezett lyukak mérete körülbelül egy A4-es lap nagyságú, azonban ezek a kis lyukak hosszú szakaszon helyezkednek el, ami azt eredményezi, hogy a víz lassan, de biztosan beáramlik az összes lyukba. A Titanic sorsa tehát a legapróbb részleteken múlott. A roncs állapotát vizsgálva a személyes tárgyak, amelyek a hajó utasaihoz tartoztak, még mindig szétszóródva hevernek a tengerfenéken, és a kutatók évekig fognak dolgozni a digitális másolat részleteinek alapos elemzésén.
A Titanic tragédiája és a hajó története újra és újra lenyűgözi az embereket, és a kutatók, mint Parks Stephenson, folyamatosan felfedezik a hajó által elmondott új történeteket. Ahogy Stephenson fogalmazott: „A Titanic az utolsó élő tanúja a katasztrófának, és még mindig sok történetet mesélhet el nekünk.” A digitális szkennelés tehát nem csupán a múlt nyomait tárja fel, hanem új kérdéseket is felvet, amelyek tovább fokozzák az érdeklődést a Titanic iránt.

