Az 1974-es év emlékezetes maradt számomra, hiszen ekkor a növekvő infláció közepette a brit kormány és a szakszervezetek között éles konfliktus alakult ki a munkavállalói bérek körül. A helyzet rendkívül bonyolult volt: ha a kormány szembeszállt volna a bányászokkal, a sztrájkok súlyosan megbéníthatták volna az energiaellátást, viszont ha engedtek volna, és emelték volna a béreket, akkor az infláció az egekbe szökhetett volna. Ekkor érkezett a globális olajválság, amely váratlanul felforgatta a gazdaságokat, köztük Nagy-Britanniaét is. A kormány háromnapos munkahétet vezetett be, és a villamosenergia-kimaradások mindennapossá váltak, sokszor figyelmeztetés nélkül merültünk sötétségbe. Mindezek mellett a kormány úgy tűnt, magától értetődőnek veszi, hogy a lakosság elviseli a nehézségeket. Ekkor kezdtem el bemutatni…