
Miliband a globális együttműködés fontosságára figyelmeztet az energia kihívásai közepette
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere, figyelemfelkeltő beszédet mondott a londoni energiabiztonságról szóló csúcstalálkozó megnyitóján, amelyen több mint 50 ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői is részt vettek. A két napos rendezvény célja, hogy a résztvevők együttműködjenek a globális energiaellátás kockázatainak csökkentése érdekében. Miliband hangsúlyozta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok értékét elismeri az energia mixében, de világosan kifejtette, hogy az Egyesült Királyság jövője alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára épül. A klímaváltozás kezelése mellett ez a lépés az energia biztonságának megteremtését is szolgálja.
A csúcstalálkozót az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közösen szervezi, és Fatih Birol, az IEA vezetője már a találkozó előtt figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi színtéren egyre növekvő „fragmentáció” tapasztalható, ami megnehezíti az országok számára a legnagyobb energiaellátási kockázatok megoldását. Birol úgy véli, hogy az energia biztonságának tartós megoldása az országok közötti együttműködésen keresztül valósítható meg. Kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem egy adott ország hibája, azonban a háború Ukrajnában és az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja jelentős hatással volt az energiaárakra. A globális gázárak a háború következtében megugrottak, és azóta csaknem 50%-kal magasabbak a Covid előtti szinthez képest.
A rendezvény keretében a résztvevők azt is megvitatták, hogy miként lehetne csökkenteni az energiát fenyegető kockázatokat, amelyek a háborúk következményeként jelentkeznek Európában és a Közel-Keleten, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, az extrém időjárás, a mélytengeri kábelek ellen irányuló támadások és a kibertámadások miatt. Az európai országok kezdetben az Egyesült Államokból származó folyékony földgázzal pótolták a hiányt, miután Oroszország ellen szankciókat vezettek be, azonban ez a forrás most veszélyben van, ahogy a kapcsolatok romlanak az Egyesült Államok és az EU között.
Bár az Egyesült Államok képviselői is részt vesznek a csúcstalálkozón, Birol szerint az, hogy a Trump-adminisztráció bírálta az IEA-t a tiszta energia népszerűsítése miatt, megnehezíti a közös munkát. Sok szakmai elemző és kutató védelmébe vette az IEA álláspontját, mondván, hogy az ügynökség a globális olajkereslet jövőjével kapcsolatos előrejelzéseiben megbízhatóbbnak bizonyult, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok. Laurence Tubiana, az Európai Klíma Alap vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy a nemzeteknek megbízható adatokat kell kapniuk az energia jövőjéről.
Miliband beszédében megemlítette III. Károly király levelét is, amelyben a király kiemelte, hogy a tiszta energia átmenete és az energia biztonságának megteremtése érdekében a nemzetek közötti együttműködés és közös tapasztalatszerzés elengedhetetlen. Az Egyesült Királyság kormánya célja, hogy 2030-ra a brit áramtermelés 95%-a tiszta energiaforrásokból származzon, amely jelenleg körülbelül 60% körüli arányt képvisel. Miliband a BBC R4 Today műsorában elmondta, hogy ez a lépés garantálja az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra.
A világ energiaátmenete már zajlik, és bár sokan úgy vélik, hogy ez az időszak egyik meghatározó jellemzője lesz, a folyamat nem mentes a kihívásoktól. Ahogy a világ országaiban egyre inkább felismerik a fenntartható energiaforrások fontosságát, úgy a tudományos kutatások és az innovációk szerepe is kulcsfontosságúvá válik. Az energia jövője tehát nemcsak a környezetvédelem szempontjából lényeges, hanem gazdasági és társadalmi stabilitásunk megőrzésében is nélkülözhetetlen.

