Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyezést, a ENSZ aggodalmával néz szembe

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert készítenek elő a humanitárius segélyek juttatására a gázai palesztinok számára magáncégeken keresztül, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztóközpontokat” alakítanak ki, amelyeket biztonsági vállalkozások fognak védeni, és ezek kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb ellátmányokat. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák a Hamász segélyek ellopását. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek kézbesítésében vagy elosztásában, ugyanakkor a hadsereg biztosítani fogja a központok körüli védelmet.

Az új tervről szóló részletek megjelenésekor a ENSZ ügynökségei megerősítették, hogy nem fognak együttműködni a programmal, mivel az segélyeket „fegyveresít”. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője a BBC-nek Genfben elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben vesznek részt, amelyek összhangban állnak elveinkkel”. Hozzátette: „Nincs okunk arra, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely ellentétes bármely elvet követő humanitárius szervezet DNS-ével.” Március eleje óta Izrael teljesen leállította az ellátmányokat Gázába – beleértve az élelmiszert, menedékhelyeket, gyógyszereket és üzemanyagot – ami humanitárius válsághoz vezetett a terület 2,1 milliós lakossága számára. Az OCHA szerint a közösségi konyhák harmadát kénytelenek voltak bezárni az elmúlt két hétben élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt. A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány utolsó két mezői konyháját is bezárták, miután kedden elfogyott az összes alapanyaguk, holott korábban napi 133 000 ételt biztosítottak.

A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött: egy 25 kg-os lisztes zsák ára már 415 dollárra nőtt Gázavárosban, ami harmincszoros emelkedést jelent február végéhez képest. Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyekre, és csapata „mindent megtesz, hogy felgyorsítsa ezt, és a lehető leggyorsabban eljuttassa a humanitárius segélyt az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják azzal, hogy eltérítik a segélyeket. Az ENSZ és más ügynökségek viszont azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és hogy amikor a segélyeket a Gázába juttatták, a fosztogatás esetei nagyrészt megszűntek. A WHO szerint egyetlen orvosi ellátmányukat sem lopták el a háború alatt.

A Trump-kormányzat próbálja megerősíteni az új segélykezdeményezés támogatottságát, mivel a közeljövőben az elnök gazdag arab öbölországokba látogat, ahol pénzügyi támogatást remél. Elmondták, hogy létrehoztak egy nem kormányzati szervezetet, és hogy a segélyek kézbesítése nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee szerint „az izraeliek részt fognak venni a szükséges biztonság biztosításában, mivel ez egy háborús övezet. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, vagy abban, hogy a segélyeket Gázába hozzák.” A gázai humanitárius alapítvány (GHF) látszólag ennek a célnak a megvalósítására jött létre. A GHF által kiadott, a BBC által megtekintett 14 oldalas dokumentum négy elosztóhelyszín létrehozását ígéri, amelyek élelmiszert, vizet és higiéniai készleteket fognak biztosítani kezdetben 1,2 millió ember számára – ez a népesség kevesebb mint 60%-a. Azt is állítják, hogy a projekt célja, hogy végül minden gázaihoz eljusson.

A GHF alapító okirata szerint „a konfliktus hónapjai lerombolták a hagyományos segélyezési csatornákat Gázában”. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a GHF „az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség humanitárius elvei által irányított”. A vezetőségben és tanácsadók között szerepel egykori World Central Kitchen vezérigazgató, valamint David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának korábbi amerikai vezetője – bár az ő részvétele még nem megerősített. A segélymechanizmus működésének részletei azonban még nem állnak rendelkezésre.

A gázai háború a Hamász által vezetett, 2023. október 7-i izraeli támadásokkal kezdődött, amelyben körülbelül 1200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Jelenleg 59 embert tartanak fogva, akik közül 24-nek vélhetően még életben van. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52 700 embert ölt meg Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek. Izrael biztonsági kabinetje múlt vasárnap jóváhagyta egy eszkalált katonai offenzíva indítását a Hamász ellen, amely magában foglalhatja a lakosság délre történő kényszerített áttelepítését, az egész terület hatósági ellenőrzését és a segélyek irányítását. Ez széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki. Számos izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy az ország köteles a nemzetközi jog alapján biztosítani a humanitárius segélyek akadálytalan átjárását. Az Egyesült Királyság Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a Parlamentben kijelentette, hogy a brit kormány rendkívül aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új fázisba” vihetik a Gázában zajló 19 hónapja tartó háborút. Hozzátette: „Nehezen látható, hogy ha megvalósul, az új izraeli terv, amely a segélyek magáncégeken keresztül történő átadását célozza, hogyan lenne összhangban a humanitárius elvekkel és a szükségletek méretével.”

A jövő héten a közel-keleti különmegbízott, Steve Witkoff az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait tájékoztatta a segélyek szállításának új tervéről. Eközben izraeli hírek arról számoltak be, hogy az izraeli erők már elosztási központokat állítanak fel Rafahban, Gáza déli részén, „steril zónában”, amely mentes a Hamász jelenlététől. Az elképzelések szerint a segélyek olyan, biztonsági ellenőrzésen átesett képviselőknek jutnak el, akik csak a saját rokonaiknak vihetnek el ellátmányt. Csak gyalogosan léphetnek be a központokba. Az izraeli védelmi államapparátus azt becsülte, hogy családonként átlagosan 70 kg

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo