Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodása és annak váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapás a globális klímavédelem számára – ezt nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímabiztosa, miután Trumpot novemberben megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a globális klímavédelem egyik legfontosabb megállapodásának tartanak. Ezen kívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította az országos elektromos járművek célkitűzéseit is. Trump elődje zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit „zöld új átverésnek” nevezte. Mindezek ellenére Trump érdeklődést mutatott a kritikus ásványokkal kapcsolatos megállapodások iránt az ukrán elnökkel, és erős figyelmet fordított Grönlandra és Kanadára, melyek gazdagok ilyen ásványokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump számára kiemelt fontosságúvá vált, mivel ezek az iparágak, például a légiközlekedés és a védelem szempontjából létfontosságúak, de érdekes módon ezek a zöld technológiák gyártásához is nélkülözhetetlenek.
A kritikus ásványok jelentősége a zöld átmenetben nem kerülhette el Trump jobbkezének figyelmét sem. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, aki nagy mértékben támaszkodik a kritikus ásványokra – mint például a grafit az elektromos járművekben, lítium az akkumulátorokban és nikkel a rakétákban. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből állnak, mint például a lítium. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, amit elsősorban a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése hajtott. Az International Energy Agency becslése szerint a következő két évtizedben az elektromos járművek és a tiszta energia szektorok majdnem 90%-át fogják kitenni a lítium iránti keresletnek, 70%-át a kobalt irántinak, míg a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-ra nő.
Musk aggodalma a kritikus ásványok beszerzése miatt három évvel ezelőtt egy tweetben is megjelent, ahol a lítium árának őrült szintre emelkedését emelte ki, kijelentve, hogy a Tesla esetleg közvetlenül a bányászat és az ércek finomítása felé kell, hogy elmozduljon, hacsak a költségek nem javulnak. A lítium nem számít hiánycikknek, de az előállítási ütem lassú, ami gyengíti az Egyesült Államok helyzetét a ritkaföldfémek piacán, különösen a kobalt és a nikkel esetében. Egy decemberi jelentés, amelyet az Egyesült Államok Kormányzati Kiválasztott Bizottsága tett közzé, figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncainak politikai megközelítését, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat hordoz. A Kína dominálta piacon a zöld technológiában rejlő gazdasági lehetőségek korai felismerése játszott szerepet. Bob Ward, a londoni LSE Grantham Kutatóintézet klímaváltozással és környezettel foglalkozó politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt hozott döntést a zöld technológia fejlődésének irányáról, és ennek megfelelően stratégiai lépéseket tett a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére, így dominálja a piacot.
A kritikus ásványok geológiai elhelyezkedésük miatt számítanak kritikusnak. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árazási vezetője rámutatott, hogy nem garantálható, hogy minden ország gazdaságilag kinyerhető ásványkészlettel rendelkezzen. Néhány ásvány, mint például a lítium, bőségesen megtalálható a Földön, de gyakran nehezen hozzáférhető helyeken található, így a bányászati projektek logisztikai költségei magasak lehetnek. Kína azonban jelentős befektetéseket irányított Afrika és Dél-Amerika felé, és a piacon való dominálása a feldolgozási szakaszban, azaz az ásványok más elemekből való kiválasztásában rejlik. A szakértők szerint Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át adja, de a feldolgozás szempontjából a világ 90%-át uralja.
Trump motivációjára vonatkozóan Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology professzora hangsúlyozta, hogy a feldolgozás terén Kína dominálása miatt Trump félelme a versenyhátrány miatt alakítja a politikáját. Az Egyesült Államoknak talán túl késő lehet, hogy teljes mértékben kihasználja a zöld technológiai szektort. A Biden-adminisztráció támogatta a zöld technológiai ipar fejlődését, különösen az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákhoz.
A közelmúlt Trump által tett lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalnak, hogy talán mostantól az upstream folyamatokra is hangsúlyt fektetnek. A hírek szerint Trump a közeljövőben egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet” is bevezethet, amely további befektetéseket irányozhat elő. Az új rendelet pontos részletei még nem világosak, de szakértők szerint várhatóan felgyorsítják a bányászatot az Egyesült Államokban, beleértve a gyorsított engedélyezési eljárásokat és a feldolgozóüzemek építéséhez szükséges befektetéseket.
Bár a kritikus ásványok biztosítása irányába tett lépések már elindultak, Willy Shih, a Harvard Üzleti Iskola professzora figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kormányzata talán nem rendelkezik elegendő ismerettel a bányászat és a feldolgozás technikai összetettségéről. A zöld technológiai szektor jövője tehát bizonytalan, és Trump politikai ambíciói, valamint a klímavédelem iránti elkötelezettsége közötti feszültség továbbra is figyelemre méltó.
Ezeket is érdemes megnézni
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb mint az arany
Olcsó édességek: hogyan édesítsük meg a napjainkat pénztárcabarát módon?
