Az élet rejtélye más bolygókon és ami ebből a földi emberiségnek szól

A tudományos felfedezések gyakran nem csupán tudásunkat gazdagítják, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is, megmutatva az univerzum nagyságát és a helyünket benne. Ilyen pillanat volt például, amikor az első űrszondák visszaküldték a Földről készült képeket, és most egy újabb fordulópont előtt állunk: a K2-18b nevű bolygón egy olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Ez a felfedezés nemcsak izgalmas, hanem a földön kívüli élet keresésének lehetőségét is felveti, és Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője szerint „ez a kérdés alapvetően a legfontosabbak közé tartozik, és lehet, hogy a válasz küszöbén állunk”.

Az emberi történelem során őseink számos mesét szőttek a földön kívüli lényekről, s a 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonásokat látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi kultúrát inspirált, amely repülő csészealjakról és kis zöld idegenekről szólt. A hidegháború idején a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésével kapcsolatos félelmeket keltettek, így az űrlényeket gyakran fenyegetésként ábrázolták, akik inkább veszélyt, mint reményt hoztak.

Most, évtizedekkel később, a „legmeggyőzőbb bizonyíték” a földön kívüli élet létezésére nem a Marsról vagy Vénuszról, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, a K2-18b-ről érkezett. A tudományos közösség számára a legnagyobb kihívás az, hogy tudják, hol keressék a földön kívüli élet nyomait. A NASA eddigi kutatásainak középpontjában a Mars állt, azonban 1992-ben, amikor felfedezték az első exobolygót, a figyelem fokozatosan eltolódott. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter és a Saturnusz, míg mások vagy túlságosan forrók, vagy túlságosan hidegek ahhoz, hogy folyékony vizet támogassanak, ami az élet alapvető feltétele.

A felfedezett exobolygók közül sok a „Goldilocks zónában” helyezkedik el, ahol a távolság „éppen megfelelő” ahhoz, hogy támogassa az életet. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó létezhet. Ahogy az exobolygók felfedezése folytatódott, a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni a bolygók légkörének kémiai összetételét. Az ambíciójuk lélegzetelállító volt: az a céljuk, hogy megörökítsék a csillagfény apró mennyiségét, amely átszűrődik a távoli világok légkörén, és kémiai ujjlenyomatokat keressenek, így az élet nyomait felfedve.

A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón a gáz felfedezését tette lehetővé, a valaha épített legnagyobb és legfejlettebb űrteleszkóp. A 2021-es indítása óta a tudósok izgalommal várják, hogy a keresés végre elérhető közelségbe került. Azonban a Webb űrteleszkóp korlátai is vannak, hiszen nem képes észlelni a kis bolygókat, mint a miénk, vagy azokat, amelyek közvetlenül a csillaguk körül keringenek, a csillag fényessége miatt. Éppen ezért a NASA tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) létrehozását, amely a 2030-as években várhatóan képes lesz a saját bolygónkhoz hasonló bolygók légterének észlelésére és mintavételére.

A jövőbeli felfedezések ösztönzik a tudósokat, hogy folytassák a kutatásaikat. A NASA és az ESA ügynökségek már úton vannak az olyan jégbolygókhoz, mint a Jupiter és a Saturnusz holdjai, hogy felfedezzék, van-e víz a jégréteg alatt. A kínai Tianwen-3 küldetés például mintákat gyűjtene a Marsról, míg az ESA ExoMars rover az 2028-as tervek szerint a Mars felszínén kutatna az élet nyomai után.

A tudományos közösség egyre inkább úgy véli, hogy a földön kívüli élet felfedezése nem csupán egy lehetőség, hanem egy valószínűség. A tudósok egyetértenek abban, hogy ha egyszer felfedezik a legegyszerűbb életformákat, az újabb kérdéseket vet fel, például hogy milyen feltételek szükségesek a bonyolultabb életformák kialakulásához. A felfedezés hatásai messze túlmutathatnak a tudományos közéleten, hiszen alapvetően megváltoztathatják az emberi pszichét és a világképünket is. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a földön kívüli élet felfedezése, amely eddig inkább félelmet keltett, a jövőben inkább reményt hozhat, és közelebb hozhat minket egymáshoz, átformálva az emberi lét értelmét az univerzumban. Az élet felfedezése egy újabb lépést jelentene az evolúcióban, amely talán megváltoztatná a társadalmi és kulturális normáinkat is, hiszen ráébrednénk, hogy nem vagyunk egyedül a világmindenségben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno