Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem számára – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt éghajlatügyi főtitkára, miután Trump megnyerte a választásokat novemberben. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat kivonta a legfontosabb nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásból, a Párizsi Klímaegyezményből. Emellett megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek a nemzetközi éghajlatkutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek céljait is. A volt elnök egyes zöld technológiák fejlesztésére irányuló kísérleteket „zöld új átverésnek” titulált. Ennek ellenére Trump érdeklődést mutatott a kritikus ásványkincsek megszerzése iránt, különösen az ukrán elnökkel való egyeztetések során, és figyelemmel kíséri Grönlandot és Kanadát, amelyek mindkettő gazdag fontos ásványkincsekben.
A kritikus ásványkincsek beszerzése kulcsfontosságú területe Trump politikájának, mivel ezek az anyagok elengedhetetlenek az iparágak széles spektrumában, beleértve a légiközlekedést és a védelmet, de ami még érdekesebb, hogy a zöld technológiák előállításához is szükség van rájuk. Trump közeli munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tisztában van a kritikus ásványkincsek zöld átmenetben játszott szerepével. Musk cégei, mint a Tesla, nagymértékben támaszkodnak olyan kritikus ásványokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, de általában ezek ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, amit főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése hajtott.
A lítium iránti kereslet drámai növekedését Musk is észlelte, aki három évvel ezelőtt tweetelte, hogy a lítium ára „őrült szintre” emelkedett, és hogy a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül bányászni és finomítani, hacsak az árak nem javulnak. Az Egyesült Államok gyenge pozícióját a ritkaföldfémek és kritikus ásványkincsek terén egy, az Egyesült Államok Képviselőházában készült jelentés is megerősítette, amely figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól komoly kockázatokat rejt magában.
Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy korán felismerték a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola (LSE) Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója szerint Kína tíz évvel ezelőtt döntött arról, hogy merre halad a trend, és ennek megfelelően stratégiailag fejlesztette a megújuló energiákat és az elektromos járműveket, így mára dominálja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképzési ügynökség vezetője szerint a kritikus ásványok geológiailag korlátozottak, ami azt jelenti, hogy nem minden országban garantált a gazdaságilag kinyerhető készletek megléte.
Kína jelentős befektetéseket eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, hogy biztosítsa a nyersanyagok ellátását, de ahol igazán dominál, az a feldolgozás területe. Gracelin Baskaran, a Washington DC-i Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kritikus ásványbiztonsági programjának igazgatója elmondta, hogy Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át adja, de a feldolgozásban közel 90%-os részesedéssel bír. Trump motivációja részben a Kínától való függés félelme, mivel a feldolgozás a legnagyobb hasznot hozó szakasz a vállalkozásokban, így Kína jelentős profitra tesz szert.
Kérdés, hogy az Egyesült Államok képes-e időben reagálni és kihasználni a zöld technológiai szektort. A Biden-adminisztráció az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket támogatta, például az Inflációs Csökkentési Törvényt, amely adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák, például az elektromos járművek akkumulátorai és napelemek számára. Azonban a kritikus ásványok beszerzése terén a Biden-adminisztráció kevés támogatást nyújtott, a hangsúlyt inkább a gyártásra helyezte. Trump legújabb lépései azonban arra utalhatnak, hogy mostantól a kritikus ásványok felfedezésére és beszerzésére összpontosít.
A Fehér Ház folyosóin hallani lehet, hogy Trump hamarosan egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletét” terjesztheti elő, amely további befektetéseket irányozhat elő. Az elnök célja, hogy biztosítsa az Egyesült Államok versenyképességét a globális piacon, és ez akár a zöld technológia fejlődését is támogathatja. A kérdés az, hogy elegendő idő áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben kihasználja a zöld technológiákban rejlő lehetőségeket, miközben a politikai helyzet is folyamatosan változik.
