
USA és Kína készen áll a vámokról való tárgyalásra – ki enged először?
A hétvégén Svájcban kezdődnek az amerikai és kínai tisztségviselők kereskedelmi tárgyalásai, amelyek a két ország közötti feszültségek enyhítésére irányulnak. Az utóbbi hónapokban a kereskedelmi kapcsolatok jelentős csökkenésen mentek keresztül, miután Donald Trump amerikai elnök áprilisban 145%-os vámot vetett ki Kínára, amelyre Peking 125%-os ellenvámot válaszolt. A két ország közötti kereskedelem így drámai mértékben visszaesett, és mindkét fél számára sürgetővé vált a helyzet rendezése. A kérdés most az, hogy melyik fél fog előbb engedni a vámok terén.
A BBC észak-amerikai és ázsiai tudósítói, Bernd Debusmann és Tessa Wong, alaposan elemzik a közelgő tárgyalások hátterét. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború nemcsak gazdasági, hanem politikai következményekkel is jár, hiszen a két ország nemcsak egymás piacaival, hanem a globális kereskedelmi rendszerekkel is játszik. A kereskedelmi feszültségek fokozódása, és az ebből fakadó vámemelések nemcsak az érintett országok, hanem a globális gazdaság számára is kihívást jelentenek.
A tárgyalások megkezdését megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Unió vezetője, egyesített válaszlépést ígért az amerikai vámokkal szemben, figyelmeztetve, hogy ha a tárgyalások nem hoznak eredményt, akkor további ellenintézkedésekre kerülhet sor. Az amerikai elnök tárgyalási stratégiáját Anthony Zurcher, a BBC tudósítója, alaposan megvizsgálja, figyelembe véve Trump közelmúltbeli lépéseit a világ vezetőivel folytatott egyeztetések során.
A kereskedelmi tárgyalások mellett más globális események is figyelmet érdemelnek. Az elmúlt hetekben több nemzetközi diákot és friss diplomást tartóztattak le, akik részt vettek a Gázai háború ellenes tüntetéseken. A rendezvény szervezői, ahol egy autós támadás következtében tizenegy ember vesztette életét, szintén kifejezték fájdalmukat a történtek miatt. Ghayda és férje, Ahmad, akik Szíriából származnak, elmondták, hogy korábban soha nem beszéltek politikáról saját hazájukban, most pedig már a kanadai választásokon szavazni fognak.
Eközben a Holokauszt túlélői is részt vettek az éves „Élet Menete” eseményen, amely nyolcvan évvel a tábor felszabadítása után zajlott. A részvételük emlékeztet arra, hogy a történelem sötét fejezetei nem felejthetők el, és folyamatosan szükség van a megemlékezésekre. A Vatikán előtt gyászoló tömegek és a világ vezetői is tiszteletüket fejezték ki Ferenc pápa iránt, aki 88 éves korában hunyt el.
A kereskedelmi és politikai feszültségek mellett a BBC orosz tudósítója, Steve Rosenberg, azt vizsgálja, hogyan alakultak az amerikai-orosz kapcsolatok, különösen Trump elnöksége alatt. Az Egyesült Államok mostani katonai támogatásának visszavonása Ukrajnának komoly kérdéseket vet fel, különösen az ország biztonságát illetően. Az ukrán elnök, Zelensky, a legutóbbi európai vezetői csúcstalálkozót követően nyilatkozva, a nyilvános összecsapásokról beszélt, amelyek a Fehér Ház és Ukrajna között zajlottak.
Mindezek a történések rávilágítanak arra, hogy a globális politikai és gazdasági táj képét folyamatosan alakítják a különböző országok közötti interakciók. A hétvégi svájci tárgyalások eredményei nemcsak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát, hanem a globális kereskedelmi klímát is meghatározhatják a jövőben. Mivel a világ egyre inkább interkonnektív, a kereskedelmi megállapodások és viták kihatnak más régiókra is, így a figyelem most a svájci asztalra irányul, ahol a két nagyhatalom képviselői megpróbálják megtalálni a középutat.

