Hírek,  Magazin

Szakértők vitatják, hogy a dire farkas valóban visszatért a kihalásból

A Time magazin legújabb számának címlapján egy lenyűgöző, hófehér farkas látható, mellette pedig a cím, amely a „dire wolf” vagyis a régi farkas visszatérését hirdeti. Ez a faj több mint 10 000 éve élt, amikor az amerikai kontinensen szabadon barangolt, és talán a legismertebb a „Trónok Harca” című sorozatban betöltött szerepe miatt. A hírességgel azonban nem csupán a filmes világban találkozhatunk, hiszen a Colossal Biosciences nevű cég bejelentette, hogy sikerült „ügyes genetikai mérnöki munka és ősi DNS” felhasználásával három dire wolf kölyköt tenyészteniük, ezzel „visszahozva” ezt a kihalt fajt.

Bár a kölykök – Romulus, Remus és Khaleesi – lenyűgöző technológiai áttörést jelentenek, független szakértők szerint valójában nem igazi dire wolf-ok. Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta, hogy ezek az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal Biosciences célja, hogy hasonló, élvonalbeli genetikai technikák segítségével más kihalt állatfajokat is visszahozzon, például a gyapjas mamutot és a tasmán tigrist.

A szakértők fontos biológiai eltérésekre is felhívták a figyelmet a Time címlapján látható farkas és a jégkorszak idején élő dire wolf között. Dr. Nic Rawlence, paleogenetikus az Otago Egyetemről, kifejtette, hogy az ősi dire wolf DNS, amelyet fosszilizált maradványokból nyertek ki, túlzottan degradált és sérült ahhoz, hogy biológiailag reprodukálni vagy klónozni lehessen. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennél egy 500 fokos sütőbe egy éjszakára,” mondta Dr. Rawlence a BBC News-nak. „A végén töredezetté válik – mint a szilánkok és por. Újra lehet építeni, de nem elég jó ahhoz, hogy valami mást is lehessen kezdeni vele.”

Ehelyett a de-extinkciós csapat új szintetikus biológiai technológiát alkalmazott, amelynek segítségével az ősi DNS-t felhasználva azonosították azokat a kulcsmolekulákat, amelyeket be tudtak illeszteni egy élő állat biológiai tervébe, jelen esetben egy szürke farkaséba. „Tehát amit a Colossal létrehozott, az egy szürke farkas, de vannak dire wolf-szerű tulajdonságai, mint például a nagyobb koponya és a fehér szőr,” mondta Dr. Rawlence. „Ez egy hibrid.”

Dr. Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa hangsúlyozta, hogy ez a teljesítmény valóban a de-extinkciót képviseli, amit úgy írt le, mint az állatok azon jellemzőinek újbóli megteremtését, amelyek a kihalt fajokra jellemzőek. „A szürke farkas a dire wolf legközelebbi élő rokona – genetikailag nagyon hasonlóak – ezért célzottak azokra a DNS szekvenciákra, amelyek a dire wolf tulajdonságaihoz vezettek, majd a szürke farkas sejtekbe szerkesztettük őket… végül klónoztuk ezeket a sejteket és létrehoztuk a dire wolf-okat.”

Dr. Rawlence viszont hangsúlyozta, hogy a dire wolf és a szürke farkas közötti eltérés a fajok evolúciós vonalában 2,5 és 6 millió év közötti időszakra tehető. „Ez egy teljesen más nemzetség, mint a szürke farkas,” mondta. „A Colossal összehasonlította a dire wolf és a szürke farkas genomját, és körülbelül 19 000 génből 20 változást azonosítottak 14 génben, ami a dire wolf-ot adta nekik.”

A szerkesztett embriókat házi kutyák béranyákba ültették be. A Time magazin cikkében szereplő információk szerint mindhárom farkas tervezett császármetszéssel született, hogy minimalizálják a komplikációk kockázatát. A Colossal, amelynek értékét januárban 10 milliárd dollárra becsülték, a farkasokat egy 2000 hektáros magánlétesítményben tartja az Egyesült Államok északi részén, titkos helyszínen. A kölykök kétségtelenül megfelelnek a legtöbb ember elképzelésének a dire wolf-ról, és a történet világszerte figyelmet keltett.

De vajon miért fontos ez a tudományos megkülönböztetés? „Mert a kihalás még mindig örökre szól,” mondta Dr. Rawlence a BBC News-nak. „Ha nem tapasztalunk kihalást, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Az üzenet most az, hogy tönkretehetjük a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de mi visszahozhatjuk őket?” Ezek a kérdések nemcsak a tudományos közösséget foglalkoztatják, hanem a társadalom egészét is, hiszen a természetvédelmi és ökológiai felelősségvállalás kérdései mindannyiunkat érintenek.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g9ejy3gdvo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük