Látogass el az Északi-sark titkos archívumába, ahol a világ kincseinek másolatai őrződnek
A sarkkörön, Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között félúton található Svalbard szigetcsoportja különleges és zord helyszín, amely a sarkvidéki táj jellemzőit hordozza magán. A fagyos, hegyvidéki környezetben nemcsak a természet szépségei találhatók meg, hanem a sarkvidéki medvék is otthont adnak itt, és néhány ritka település is létezik. E települések közül a legismertebb Longyearbyen, amely a világ legészakibb városa. A település határában, egy lezárt szénbányában található az Arktikus Világarchívum (AWA), amely egy föld alatti adatmegőrző helyiség. Az archívum célja, hogy lehetőséget biztosítson az adatok filmre való tárolására, amely akár több száz évig is megőrzi az információt. Rune Bjerkestrand, az archívum alapítója elmondta: „Ez egy hely, ahol biztosítani tudjuk, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az időt és az öregedést. Ez a küldetésünk.”
Az archívumba való belépéshez fejre szerelhető lámpákat kapcsoltunk be, és egy sötét folyosón haladtunk lefelé, követve a régi vasúti síneket, egészen 300 méter mélyen a hegyoldalba, míg elértük az archívum fém ajtaját. A széf belsejében egy szállítókonténer állt, amely tele volt ezüst csomagokkal – mindegyikben filmtekercsek, amelyek az adatokat tárolják. Bjerkestrand szerint „sok emlék, sok örökség” található itt, hiszen az archívum anyagai között digitális műalkotások, irodalom, zene, mozgóképek és még sok más egyéb is megtalálható. Az archívum nyolc éve működik, és eddig több mint 100 betétet fogadtak el intézményektől, cégektől és magánszemélyektől, több mint 30 ország képviseletében. Az archívumban található digitális tárgyak közé tartozik például a Taj Mahal 3D-s modellen végzett szkennelése, a Vatikáni Könyvtár régi kéziratai, a Földről űrből készült műholdas megfigyelések, valamint Edvard Munch híres festménye, a Sikoly.
A projekt kereskedelmi alapon működik, és a norvég Piql adatmegőrző vállalat technológiájára támaszkodik, amelynek Bjerkestrand is az irányítója. Az archívum kialakítása a Globális Magbank inspirációjából indult, amely szintén a közeli területen található, és ahol a növények visszaállíthatók természeti vagy emberi katasztrófák után. Bjerkestrand hangsúlyozta, hogy napjainkban számos kockázat fenyegeti az információkat és adatokat, például a terrorizmus, háborúk és kiberbűnözés. Svalbard tökéletes helyszín egy biztonságos adatmegőrző létesítmény számára, mivel távol van minden konfliktustól, válságtól és természeti katasztrófától.
A föld alatt sötét, száraz és hűvös van, a hőmérséklet egész évben nulla fok alatt marad, amely Bjerkestrand szerint ideális a filmek biztonságos megőrzéséhez évszázadokig. Még ha a globális felmelegedés következtében a vastag sarkvidéki permafroszt felolvadna, az archívum széfje elég robusztus ahhoz, hogy megvédje tartalmát. Az archívum hátsó részében található egy másik nagy fém doboz, amely a GitHub Kódarchívumát tartalmazza. Ez a szoftverfejlesztő itt tárolta a nyílt forráskódú programok több száz tekercsét, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapját képezik.
A GitHub operatív igazgatója, Kyle Daigle is hangsúlyozta, mennyire fontos az emberiség számára a szoftver jövőjének biztosítása, mivel ez a mindennapi életünkben egyre kritikusabb szerepet játszik. A vállalat különféle hosszú távú tárolási megoldásokat vizsgált, és számos kihívással találkoztak. A Piql központjában Norvégia déli részén az adatfájlokat fényérzékeny filmre kódolják. Alexey Mantsev, a cég vezető termékfejlesztője elmagyarázta, hogy az adatokat bitsorozatok formájában kezelik, amelyeket képekké alakítanak át. Az elkészített film képe szürke, de közelről nézve apró QR-kódok tömegének tűnik. Az információ nem törölhető vagy módosítható, és könnyen visszanyerhető. A hosszú távú tárolás egyik fontos kérdése, hogy a jövő generációi megértsék, mi maradt meg és hogyan lehet hozzáférni az adatokhoz. A Piql ezért egy olvasható útmutatót is nyomtat a filmre, amely segíti a későbbi archiválást.
Miközben a világban naponta egyre több adat keletkezik és használják fel, a szakértők régóta figyelmeztetnek a potenciális „digitális sötétkorra”, amely a technológiai fejlődés következtében következhet be, amikor a korábbi szoftverek és hardverek elavulnak. A most használt fájlok és formátumok hasonló sorsra juthatnak, mint a floppy lemezek és DVD meghajtók. Az AWA évente három alkalommal fogad adatbetéteket, és a BBC látogatása során a legutóbbi anyagok között szerepeltek veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin kéziratai is. A fotós, Christian Clauwers, aki a tengerszint-emelkedés által fenyegetett Csendes-óceáni szigeteket dokumentálta, szintén elhelyezte munkáit az archívumban. Az archívum tehát nemcsak a múlt megőrzését szolgálja, hanem a jövő számára is biztosítja az értékes adatok megőrzését.
Ezeket is érdemes megnézni
A kormány nem veszi komolyan a klímaváltozást – tanácsadók figyelmeztetése
A jövő űrutazása: Robotok válthatják ki az űrhajósokat?
