Kína nyerésre áll az India-Pakisztán konfliktusban?
A májusi hónapban kirobbant négynapos konfliktus India és Pakisztán között tűzszünettel zárult, és mindkét ország győzelmet hirdetett, de a helyzetben úgy tűnik, hogy Kína védelmi ipara is váratlan nyertessé vált. A legújabb összecsapás május 7-én kezdődött, amikor India támadásokat indított az általa „terrorista infrastruktúrának” nevezett célpontok ellen Pakisztán területén, válaszul a 26 ember brutális meggyilkolására, akik főként turisták voltak, és akiket április 22-én öltek meg Pahalgamban. A támadás során sokan családtagjaik szeme láttára vesztették életüket a festői szépségű indiai-adminisztrálta Kasmír völgyében. Delhi azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja azokat a militáns csoportokat, amelyek részt vettek a mészárlásban, míg Pakisztán tagadta ezeket a vádakat.
India válaszul, amelyet Sindoor Hadműveletnek nevezett, katonai manőverekbe kezdett, amelyek során drónokat, rakétákat és vadászgépeket vetettek be. India francia és orosz gyártmányú gépeket használt, míg Pakisztán a Kínával közösen gyártott J-10 és J-17 típusú repülőgépeit mozgósította. Mindkét fél azt állította, hogy gépeik nem lépték át a határt, és távolról lőttek egymásra. Pakisztán azt állítja, hogy legalább hat indiai gépet lelőttek, köztük az újonnan beszerzett francia gyártmányú Rafale vadászgépeket is. Delhi nem reagált ezekre a kijelentésekre. „A veszteségek a harc részei” – mondta AK Bharti indiai légi marsall, amikor egy újságíró a Pakisztán által tett állításokról kérdezte. Bharti a konkrét állításokról nem kívánt nyilatkozni, de hozzátette: „Elértük a kitűzött céljainkat, és minden pilótánk hazatért.”
India azt állította, hogy legalább 100 „terroristát” öltek meg, miközben a betiltott Lashkar-e-Taiba és Jaish-e-Mohammed militáns csoportok főhadiszállásait célozták meg Pakisztánban. Az, hogy valójában mi történt a légi csatában, még nem tisztázódott. Néhány médiajelentés planecrash-ekről számolt be Punjab államban és az indiai-adminisztrálta Kasmírban, de az indiai kormány nem reagált ezekre a hírekre. Egy Reuters jelentés amerikai tisztségviselőkre hivatkozva azt mondta, hogy Pakisztán valószínűleg a kínai gyártmányú J-10-es repülőgépeit használta az indiai vadászgépek ellen irányuló légi rakéták indítására.
A pakisztáni győzelmet hirdető kijelentések, amelyek nagy mértékben támaszkodtak a kínai fegyverrendszerekre egy aktív harci helyzetben, néhány szakértő szemében a pekingi védelmi ipar megerősödését jelentik, bár vannak, akik nem értenek egyet ezzel az értékeléssel. Néhány szakértő a kínai fegyveripar „DeepSeek pillanatának” nevezte ezt az eseményt, utalva arra, hogy a kínai mesterséges intelligencia startup januárban megrázta az amerikai óriásvállalatokat költséghatékony technológiájával. Zhou Bo, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nyugdíjas ezredese a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a légi harc „nagyszerű reklám volt a kínai fegyveripar számára”, hiszen Kínának eddig nem volt lehetősége tesztelni a platformjait harci helyzetben.
A kínai Avic Chengdu repülőgépgyártó cég részvényei a konfliktus során tapasztalt teljesítménye után akár 40%-kal is emelkedtek. Más szakértők azonban úgy vélik, hogy még korai lenne a kínai fegyverrendszerek fölényét hirdetni. Walter Ladwig professzor a londoni King’s College-ból elmondta, hogy még nem dőlt el, vajon a kínai gépek valóban felülmúlták-e az indiai légierő gépeit, főként a Rafale-t. Kiemelte, hogy a katonai doktrínák szerint először az ellenség légi védelmét kellene kiiktatni, mielőtt a földi célpontokat támadják. Szerinte az indiai pilóták olyan utasításokat kaphattak, hogy repüljenek, holott a pakisztáni légvédelem már éber volt, és gépeik a levegőben voltak.
A kínai J-10-es gépek indiai vadászgépek, köztük a Rafale ellen elért sikerei kapcsán a kínai közösségi média tele volt nacionalista üzenetekkel, még akkor is, ha nehéz véglegesen levonni a következtetéseket az elérhető információk alapján. Carlotta Rinaudo, a veronai Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Csapatának kutatója kijelentette, hogy a percepció jelenleg sokkal fontosabb, mint a valóság, és ha így nézzük, akkor Kína a valódi nyertes.
Kína számára Pakisztán stratégiai és gazdasági szövetséges, mivel több mint 50 milliárd dollárt fektet be Pakisztán infrastruktúrájának fejlesztésébe a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó keretében. Egy gyenge Pakisztán nem Kína érdeke. Imtiaz Gul, pakisztáni biztonsági elemző szerint Kína kritikusan fontos szerepet játszott a legújabb India-Pakisztán konfliktusban, mivel meglepetésként érte az indiai tervezőket a modern hadviselésben Kína és Pakisztán közötti együttműködés mélysége.
A szakértők szerint a kínai gépek teljesítményét a nyugati fővárosokban figyelmesen elemezték, mivel ez globális hatással lehet a fegyverkereskedelemre. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverexportőre, míg Kína a negyedik. Kína főleg fejlődő országoknak, mint például Mianmar és Pakisztán, értékesít fegyvereket. A korábbi jelentések szerint a burmai hadsereg 2022-ben több JF-17-es vadászgépét földre parancsolta technikai hibák miatt, míg a nigériai hadsereg is számos problémát jelentett a kínai gyártmányú F-7-es repülőgépekkel kapcsolatban.
Ez nem az első alkalom, hogy India repülőgépet veszített Pakisztánnal vívott harcban; 2019-ben egy hasonló légicsata során egy orosz gyártmányú MiG-21-es gépet lőttek le pakisztáni területen, és a pilótát elfogták, de később kiengedték. India azonban azt állította, hogy a pilóta sikeresen lelőtte pakisztáni vadászgépeket, beleértve egy amerikai gyártmányú F-16-ost is, amit Pakisztán tagadott.
Az indiai légierő az elmúlt hét során végrehajtott támadások ellenére a szakértők úgy vélik, hogy India sikeresen célba juttatott egy „impozáns széles spektrumú célpontot” Pakisztánban, ami a nemzetközi média által nagyrészt figyelmen kívül hagyott tény. Az indiai hadsereg egy összehangolt támadás keretében rakétákat indított 11 pak
Ezeket is érdemes megnézni
Dimbleby: A szabad piac örökkévalónak tűnt, amíg Trump meg nem érkezett
A kw ára: Mit érdemes tudni az elektromos energiáról?
