
Khamenei kétségbe vonja, hogy az amerikai nukleáris tárgyalások eredményre vezetnek
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah nemrégiben kifejezte kétségeit a nukleáris tárgyalásokat illetően az Egyesült Államokkal, mondván, hogy a tárgyalások nem fognak új megállapodásra vezetni. Khamenei szerint az Egyesült Államok „túlzó és elképesztő” követeléseket támasztott az urán dúsításával kapcsolatban. „Nem gondoljuk, hogy bármilyen eredményre jutunk. Nem tudjuk, mi fog történni” – mondta az ajatollah. A helyzetet bonyolítja, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a múlt héten azt nyilatkozta, Irán „valamilyen módon” egyetértett a megállapodás feltételeivel, miután április 12-e óta négy fordulóban folytak tárgyalások Omán közvetítésével.
A következő tárgyalási forduló előtt, amelyet a hétvégére terveztek, Irán főtárgyalója elutasította Trump kijelentését, miszerint Iránnak le kellene állnia a dúsított urán előállításával, amelyet reaktorfelhasználásra is alkalmazhatnak, de nukleáris fegyverek előállítására is alkalmas. Trump, aki 2018-ban egyoldalúan kilépett az Irán és a világ hatalmai közötti 2015-ös nukleáris megállapodásból, figyelmeztetett Iránra, hogy ha a tárgyalások nem lesznek sikeresek, akkor az Egyesült Államok és Izrael katonai akcióval is sújthatja az országot.
Irán határozottan állítja, hogy nukleáris tevékenységei teljes mértékben békés célokat szolgálnak, és soha nem kíván nukleáris fegyvereket fejleszteni vagy beszerezni. Azonban a már meglévő nukleáris megállapodás keretein belül bevezetett korlátozásokat megszegte, válaszul az azóta ismételten életbe léptetett súlyos amerikai szankciókra, és elegendő mennyiségű, magasan dúsított uránt halmozott fel ahhoz, hogy több bombát is elő tudjon állítani.
Khamenei a legújabb fejleményekről beszélt egy olyan ceremónián, amelyen az egy évvel ezelőtt helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raisi volt elnököt tisztelték meg. A keményvonalas klérikusként ismert Raisi elutasította a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, míg hivatalban volt, amit Khamenei dicsérettel illett. „Ő világosan kimondta, hogy ‘nem’, anélkül, hogy bármilyen kétség merült volna fel” – mondta Khamenei, hozzátéve, hogy Raisi nem engedte, hogy az ellenségek „fenyegetésekkel vagy trükkökkel az egyeztetőasztalhoz húzzák Irán”.
A legfelsőbb vezető kritizálta a Trump-adminisztráció megközelítését is, mondván: „Az amerikai oldalnak az ilyen közvetett tárgyalások során el kellene kerülnie az értelmetlen megjegyzéseket.” Khamenei szerint „az a kijelentés, hogy nem engedik meg Iránnak a dúsítást, nagy hiba. Senki sem vár az ő engedélyükre.” A Trump-adminisztráció különleges képviselője, Steve Witkoff vasárnap egy interjúban kijelentette, hogy „nem engedhetjük meg a dúsítási kapacitás 1%-át sem”. Azt is hozzátette, hogy „az Iránnak tett javaslataink egy része foglalkozik ezzel anélkül, hogy tiszteletlenek lennénk”.
Irán külügyminisztere, Abbas Araqchi gyorsan reagált Witkoff szavaira, figyelmeztetve, hogy „a nem reális elvárások megakadályozzák a tárgyalásokat, a dúsítás Iránban nem állítható le”. Araqchi azt mondta, hogy Witkoff „teljesen távol áll a tárgyalások valóságától”. A 2015-ös megállapodás, amelyet Irán a Barack Obama akkori amerikai elnöksége alatt, valamint az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal kötött, lehetővé tette Irán számára, hogy korlátozza nukleáris tevékenységeit, és az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) számára ellenőrzéseket engedélyezett a szankciók enyhítése érdekében.
Irán számára csak 3,67%-os tisztaságú urán dúsítása volt engedélyezett, ami kereskedelmi nukleáris erőművek üzemanyagának előállítására használható. Az IAEA februári figyelmeztetése szerint Irán közel 275 kg uránt halmozott fel, amely 60%-os tisztaságú, ami már közel áll a fegyverminőséghez. Ez elméletileg elegendő lenne, ha 90%-ra dúsítanák, hat nukleáris bomba előállításához. A helyzet bonyolult, és a nemzetközi közösség figyelme folyamatosan Irán nukleáris tevékenysége körül forog, miközben a tárgyalások jövője egyre bizonytalanabb.

