Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb mint az arany

A közelmúltban egy különleges esemény zajlott, amely a tudomány és az űrkutatás világában is jelentős figyelmet keltett. Az Egyesült Királyságba érkeztek meg azok a holdi kőzetminták, amelyeket a kínai Chang’e 5 küldetése során gyűjtöttek össze. Ez az első alkalom, hogy 50 év után újabb holdi kőzetminták érkeznek a Földre, és ezeket most Kínától kölcsönözték. A minták már a Milton Keynes-i, magas biztonsági szintű létesítmény egyik széfjében várják a további kutatásokat, ahol a tudósok alaposan megvizsgálják őket.

A professzor, Mahesh Anand, az Egyesült Királyságban egyedüliként kapta meg ezt az elképesztően ritka anyagot, amelyet „drágábbnak tart, mint az aranyport”. Az ő szavai szerint a Kínából származó mintákhoz eddig senki a világon nem férhetett hozzá, így ez számára hatalmas megtiszteltetés és kiváltság. A csapata a minták alapos megmunkálására készül, amely során lézeres eljárásokkal próbálják megválaszolni a Hold keletkezésére és a Föld korai éveire vonatkozó alapvető kérdéseket. A tudósok reményei szerint a mintákban található anyagok alátámasztják azt a tudományos elméletet, hogy a Hold a Földdel ütközött, Mars méretű bolygó maradványaiból alakult ki 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

A kínai űrhajósok 2020-ban a Chang’e 5 küldetés keretében gyűjtötték össze a kőzetmintákat egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyszínen, ahol egy robotkar 2 kilogramm talajt fúrt ki. A mintákat egy kapszulában hozták vissza a Földre, amely belső Mongóliában landolt. A küldetés történelmi jelentőségű volt, hiszen ez volt az első sikeres holdi mintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a világűr új versenyében vezető szerephez juttatta.

A minták átadása egy különleges ceremónia keretében történt Pekingben, ahol Anand professzor találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. A professzor szavai szerint „szinte egy párhuzamos univerzumban” érezte magát, ahol Kína jelentős előnyben van az űrprogramokra fordított befektetések terén. A mintákat a professzor a lehető legbiztonságosabb módon, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában különböző biztonsági intézkedések várták őt és csapatát. A belépés előtt ragasztószőnyegre léptek a cipőik megtisztításához, miközben műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. Az ilyen szigorú előírások célja, hogy megakadályozzák a földi anyagok keveredését az űrből származó részecskékkel, mivel ezek a szennyeződések véglegesen tönkretehetik a jövőbeli elemzéseket.

Anand professzor egy széfhez lépett, amelyből óvatosan kivett egy zipzáros tasakot, amelyben három apró tartály volt. Mindegyik tartályban egy átlátszó vials rejtőzött, amelynek alján sötétszürke por található. Bár első pillantásra semmi különösnek tűnik, a professzor elmondása szerint a benne rejlő anyag hihetetlen utazáson ment keresztül. A csapat számára mindössze 60 milligramm minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel a kutatások a mikroszkopikus méretekre összpontosítanak.

A laborban a technikus, Kay Knight lesz az első, aki ténylegesen dolgozni fog a mintákon, amikor a vials kinyílnak. 36 éve vág és csiszol kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozhat. Izgatottsággal és egy kis idegességgel beszélt arról, hogy a minták mennyire értékesek, és mennyire fontos, hogy a lehető legjobban bánjanak velük.

A minták további laboratóriumokba kerülnek, ahol összetett gépek segítségével különböző elemzéseket végeznek rajtuk. Az egyik gépben a port 1400 Celsius-fokra lehet hevíteni, hogy kinyerjék a szén, nitrogén és nemesgázok elemeit. A kutatók egy év alatt befejezik a munkát, és bár a kutatás végén valószínűleg megsemmisítik a mintákat, a tudósok reménykednek abban, hogy ez csak a kezdetét jelenti egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo