Csapás a megújuló energia törekvéseknek: leállt egy jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű szélfarm projektjét, amely a kelet-yorkshire-i partok közelében épült volna. Ez a fejlesztés a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, 2,4 GW-os kapacitásával elegendő energiát biztosítva több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted közleménye szerint a projekt már nem volt gazdaságosan fenntartható, annak ellenére, hogy a brit kormány 15 éves szerződést kötött velük, amely garantálta az energia meghatározott áron történő értékesítését. A brit tengeri szélerőmű szektor az utóbbi években hatalmas költségnövekedéssel néz szembe, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonságért és Nettó Zéróért Felelős Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globális infláció és az ellátási láncok korlátozásai komoly hatással vannak az iparra egész Európában.
Ez már a második eset, hogy egy nagy tengeri projekt fejlesztése leáll, hiszen a svéd Vattenfall is felfüggesztette a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW-os szélerőmű fejlesztését 2023 júliusában, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energiacég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatni fogja a munkálatokat. Az offshore fejlesztők előtt álló kihívások azonban komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljaival kapcsolatban, amelyek a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike.
Jelenleg az Egyesült Királyság áramának kicsivel több mint fele szélből, napenergiából, nukleáris energiából és biomasszából származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 95%-ra emelje 2030-ra, ami mindössze öt év múlva esedékes. Ennek eléréséhez azonban a tengeri szélerőmű kapacitását háromszorosára kell emelni, és a szárazföldi szél- és napenergia mennyiségét is meg kell duplázni. Az Aurora Energy becslései szerint a kormány tervei megvalósításához jelentős fejlesztések szükségesek az elektromos hálózatban, például új villamosenergia-vonalak és alállomások telepítésével, összesen 620 mérföldnyi új vezetékkel.
A helyi közösségek sok esetben ellenállnak annak a lehetőségnek, hogy új energia-infrastruktúrák épüljenek a közelükben. Az iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reform Párt képviselői is megkérdőjelezik a 2030-as cél megvalósíthatóságát. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora hosszú ideje arra figyelmeztet, hogy a szükséges infrastruktúra kiépítése a kitűzött határidőn belül szinte lehetetlen feladat. „Ha nem teljesítik a nagyon rövid távú célt, az maximális költségeket fog generálni a próbálkozás során” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „rettenetesen nehéz” feladat lesz, de hangsúlyozta, hogy „Herkulesi erőfeszítéssel” mégis megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elfogadta, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentéséhez, a klímaválság kezeléséhez és az energiaellátás biztonságának növeléséhez.
A brit kormány azt ígérte, hogy együtt fog működni az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és bízik abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések ellenére elérjük céljainkat” – mondta egy szóvivő. Különösen figyelemre méltó, hogy a brit energiaszektor jövője most különösen bizonytalan, hiszen a költségek emelkedése és a helyi közösségek ellenállása új kihívások elé állítja a kormányt és az iparágat egyaránt.
Ezeket is érdemes megnézni
Miliband a globális együttműködés fontosságára figyelmeztet az energia kihívásai közepette
Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei
