Az idegen élet rejtélye és annak hatása ránk
A tudományos felfedezések nem csupán tudásunkat gazdagítják, hanem mélyebb hatással vannak a világnézetünkre is, hiszen új perspektívát nyújtanak az univerzummal és a benne elfoglalt helyünkkel kapcsolatban. Ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, és hasonló jelentőségű lehet a más világokon lévő élet nyomaira tett felfedezés is. Most, a K2-18b nevű bolygón felfedezett gáz által, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik, egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a pillanathoz, amikor valóban felfedezhetjük az idegen életet. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének tudósa úgy véli, hogy ez a felfedezés alapvető kérdésekre adhat választ, és talán a küszöbön állunk, hogy megtudjuk, nem vagyunk egyedül az univerzumban.
Ez a felfedezés számos kérdést vet fel, például azt, hogy ha valóban találunk életet egy másik világon, az hogyan változtatja meg az emberi fajt. Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy a Mars felszínén egyenes vonalú jelenségeket látnak, ami felvetette a spekulációt, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelemre építettek, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, nem pedig reményforrásként. Az évtizedek során azonban, a legújabb kutatások szerint a legmeggyőzőbb bizonyítékok nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy távoli csillag körüli, több száz trillió mérföldre lévő bolygóról érkeztek.
A kihívás, amikor az idegen élet létezését kutatjuk, abban rejlik, hogy tudjuk, hol keressük. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett, a figyelem más irányba terelődött. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, melyek közül sok gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami az élethez elengedhetetlen. Azonban számos bolygó található abban a zónában, melyet a csillagászok „Aranyhaj zónának” neveznek, ahol a távolság éppen megfelelő az élet támogatásához.
A felfedezések során a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni az exobolygók légkörének kémiai összetételét. Ambíciójuk lélegzetelállító volt: a cél az volt, hogy megfigyeljék a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfényt, és olyan kémiai nyomokat keressenek, amelyek élő organizmusok által keletkezhettek, úgynevezett biosignatúrákat. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezte ezt a gázt, az eddig valaha épített legfejlettebb űrtávcső, és 2021-es indítása óriási izgalmat keltett a tudományos közösségben, mivel úgy tűnt, hogy az élet keresése végre elérhető közelségbe került.
A NASA azonban új terveket is dédelget, például a 2030-as évekre tervezett Élhető Világok Obszervatóriumát, amely képes lesz a hasonló bolygók légkörének megfigyelésére. Ezen kívül a Chilei sivatagban épülő Európai Déli Obszervatórium rendkívül nagy távcsöve is a közeljövőben elkezdheti a munkáját. Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot tud bemutatni, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését.
Bár ha sikerül is elérnie célját, az még nem vezet tömeges ünnepléshez, hanem inkább egy újabb tudományos vitához, amely megkérdőjelezi, hogy a biosignatúrák nem élő anyagok által keletkeztek-e. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a vegyészek egyre kevésbé találnak alternatív magyarázatokat a biosignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat afelé, hogy az élet létezése más világokon reális lehetőség. Prof. Catherine Heymans, Skócia csillagásza szerint az egyre gyarapodó adatok világosabb képet adnak arról, hogy ezeknek a légköröknek mi a kémiai összetétele.
Az emberi történelmünk során soha nem kerestek még olyan kitartóan idegen életet, mint most, és soha nem voltak még ilyen lenyűgöző eszközök a birtokunkban ehhez. Sokan, akik a területen dolgoznak, úgy vélik, hogy már csak idő kérdése, mikor fedeznek fel életet más világokon. Prof. Madhusudhan szerint az idegen élet felfedezése nem félelmet fog kelteni, hanem reményt hoz. Amikor az emberek az égre néznek, nem csupán fizikai objektumokat látnak, hanem egy élő eget, amely hatalmas társadalmi átalakulásokat hozhat magával, megváltoztatva azt, ahogyan önmagunkra és egymásra tekintünk. Ha valóban felfedezünk idegen életet, az egy újabb lépés lehet az evolúciónkban, amely közelebb hoz minket egymáshoz és az univerzumban betöltött helyünkhöz.
Ezeket is érdemes megnézni
Két pornóoldalt vizsgálnak a korhatáros ellenőrzés hiányosságai miatt
Trump 80%-os vámot javasol Kínára a kereskedelmi tárgyalások előtt
