Áremelkedés az Egyesült Királyságban: Milyen gyorsan drágulnak a termékek?

Az Egyesült Királyságban az infláció 2,6%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest, ami bár alacsonyabb a korábbi hónapokhoz képest, még mindig meghaladja a Bank of England által kitűzött 2%-os célt. A Bank of England az infláció kezelésére használja a kamatlábak emelését és csökkentését, és 2025 során kétszer is csökkentette a kamatokat, így azok jelenleg 4,25%-on állnak. A Bank korábban figyelmeztetett arra, hogy az infláció várhatóan újra emelkedni fog 2025-ben. Az infláció lényegében annak a mértéke, hogy egy termék ára hogyan változik az idő múlásával. Például, ha egy liter tej ára 1 font, de egy év múlva 1,05 font, akkor a tej inflációja 5%.

Az Office for National Statistics (ONS) folyamatosan nyomon követi a mindennapi termékek, például élelmiszerek és üzemanyagok árának alakulását. Az ONS által használt virtuális „kosár” rendszeresen frissül, hogy tükrözze a vásárlási trendeket; például 2025-ben virtuális valóság szemüvegeket és jógamatracokat adtak hozzá, míg helyi újságok hirdetéseit eltávolították. Az ONS az árak változását az előző 12 hónapra vonatkozóan számolja, hogy megállapítsa az infláció mértékét. A fő inflációs mutatót fogyasztói árindexnek (CPI) nevezik, és a legfrissebb adatokat minden hónapban közzéteszik. A CPI az idei év márciusáig 2,6% volt, ami csökkenést jelent a februári 2,8%-hoz képest. Ez a csökkenés nagyobb volt, mint amit az elemzők vártak, amit az ONS a ruházati és lábbeli árak csökkenésével magyarázott.

A Bank of England a kamatlábak módosítása során figyelembe vesz más inflációs mutatókat is, például a „maginflációt”, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, mivel ezek általában nagyon ingadozóak, így jobban tükrözhetik a hosszú távú trendeket. A maginfláció márciusban 3,4%-ra csökkent, ami szintén enyhe csökkenést jelentett a februári 3,5%-hoz képest. Az infláció a legutóbbi időszakban jelentősen csökkent, miután 2022 októberében 11,1%-ot ért el, ami a legmagasabb érték volt 40 év óta. Az infláció emelkedését részben az olaj és gáz iránti kereslet növekedése okozta a Covid-járvány után, valamint az energiahordozók áremelkedése, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az infláció továbbra is a 2%-os célérték felett maradt, főként a magas élelmiszerárak miatt.

Amikor az infláció a 2%-os cél fölé emelkedett, a Bank of England 5,25%-ra emelte a kamatlábakat, ami 16 év óta a legmagasabb szint volt. A kamatok emelésének célja, hogy a kölcsönök drágábbá váljanak, így az emberek kevesebb pénzt költenek. Ezenkívül ez ösztönözheti a megtakarítást is, ami csökkenti a termékek iránti keresletet és lassítja az árak emelkedését. Ez azonban egy nehéz egyensúlyozás, hiszen a kölcsönköltségek emelése károsíthatja a gazdaságot. Például a lakástulajdonosok magasabb jelzálogkamatokkal szembesülnek, ami a jobb megtakarítási lehetőségeket is felülmúlhatja. A vállalkozások is kevesebb kölcsönt vesznek fel, ami csökkenti a munkahelyteremtés lehetőségeit. A Bank of England 2024 augusztusában és novemberében, valamint 2025 februárjában és májusában csökkentette a kamatlábakat, amelyek így 4,25%-ra csökkentek. Andrew Bailey, a Bank kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenésének következménye volt, és jelezte, hogy további „fokozatos és óvatos” csökkentések is várhatóak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok által bevezetett vámok megmutatták, milyen kiszámíthatatlan tud lenni a globális gazdaság.

A Bank várakozásai szerint a vámok lassítani fogják az Egyesült Királyság gazdaságát, és alacsonyabb inflációt eredményeznek, mint amit előre jeleztek. Korábban azt is jelezte, hogy az infláció várhatóan 2025 július és szeptember között 3,7%-ra emelkedik, mielőtt 2027 végére újra csökkenne. A legfrissebb hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a rendszeres bérek gyorsabban nőttek, mint az infláció, december és február között az átlagos éves bérnövekedés (bónuszok nélkül) 5,9% volt. Figyelembe véve az inflációt, a bérek 3%-kal nőttek. A magánszektor bérei nagyobb mértékben emelkedtek, mint a közszolgáltatásokban dolgozók fizetése.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió országai is próbálják korlátozni az árak emelkedését. Az euróövezet országainak inflációs rátája áprilisban 2,2% volt, ami megegyezett a márciusi értékkel, és enyhén csökkent a februári 2,3%-hoz képest. 2024 júniusában az Európai Központi Bank (ECB) 4%-ról 3,75%-ra csökkentette a fő kamatlábát, ami az első csökkentés volt öt év alatt. Azóta további öt alkalommal csökkentette a kamatokat, így a kulcskamat 2,5%-ra esett. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 2,4%-ra csökkent, ami a februári 2,8%-hoz képest szintén csökkenést jelentett, de még mindig meghaladja a központi bank 2%-os célját. A 2024 második felében végrehajtott kamatcsökkentések után az amerikai központi bank májusban ismét úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a kamatlábakat, hivatkozva az Egyesült Államok által bevezetett vámok miatti bizonytalanságra. A Federal Reserve kulcskamatlábát 4,25% és 4,5% közötti sávban tartja.

Andrew Bailey hangsúlyozta, hogy nem kívánja kommentálni a Brexit hatásait, de a Brexit utáni brit-európai kereskedelem visszaállítása „előnyös” lenne. Gazdaságilag az Egyesült Államokkal kötött megállapodás viszonylag kicsi, de nagyon specifikus ágazatok számára fontos. A Bank idén másodszor csökkentette a kamatokat, mondván, hogy az infláció lassulása indokolta a lépést. A School Uniforms (Guidelines and Allowances) Bill jelenleg a Stormont Oktatási Bizottsága előtt áll.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c17rgd8e9gjo