Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a humanitárius segélyek biztosítására a gázai palesztinok számára, amely során magáncégek játszanak szerepet. Ez a bejelentés a harmadik hónapja tartó izraeli blokád közepette történt. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy a biztonsági vállalatok által védett „elosztó központok” kezdetben több mint egymillió ember számára fognak élelmiszert és egyéb szükségleteket biztosítani, ezzel megpróbálva megakadályozni, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek szállításában vagy elosztásában, azonban az izraeli erők a központok peremének biztosításában részt vesznek.
A tervek részletei egyre inkább napvilágra kerülnek, és az ENSZ ügynökségek már jelezték, hogy nem fognak együttműködni a javasolt tervvel, mivel az „humanitárius segélyt fegyverként” használja fel. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben veszünk részt, amelyek összhangban állnak elveinkkel”. Hozzátette, hogy „nincs oka annak, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely ellentétes minden elvvel rendelkező humanitárius szervezet DNS-ével”.
Március eleje óta Izrael teljesen leállította az ellátmányokat, így élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot sem engedett be Gázába, amely súlyos humanitárius válságot idézett elő a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA jelentése szerint a gázai közösségi konyhák egyharmada az utóbbi két hétben bezárta kapuit élelmiszer- és üzemanyaghigiéniai hiány miatt. Az utolsó két mezői konyha, amely a World Central Kitchen nevű amerikai jótékonysági szervezet üzemeltetésében állt, naponta 133,000 étkezést biztosított, de kedden elfogyott az alapanyaguk. A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek árai is megugrottak, például egy 25 kg-os liszteszsák ára Gázában 415 dollárra nőtt, ami harmincszoros emelkedést jelentett február végéhez képest.
Huckabee újságírók előtt kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és csapata azt a feladatot kapta, hogy „mindent megtegyenek a lehető leggyorsabb humanitárius segély biztosítása érdekében”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltérítette a segélyt. A nagykövet elmondta, hogy „a korábbi lépések gyakran a Hamasz élelmiszerlopásával találkoztak, amelyet éhező embereknek szántak”. Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy rendelkeznek erős felügyeleti mechanizmusokkal, és amikor a segélyek nagy mennyiségben érkeztek Gázába, a fosztogatás esetei nagymértékben lecsökkentek.
A Trump-adminisztráció megpróbálja megteremteni a lendületet az új segélykezdeményezés mögött, amely előtt álló elnöki látogatásra a gazdag arab öbölbeli országokba a következő héten kerül sor, ahol esetleg támogatást kaphat. Az újonnan bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány célja a segélyek szállítása, amely nem fog izraeli katonai ellenőrzés alatt állni. Huckabee hozzátette: „Az izraeliek biztosítani fogják a szükséges biztonságot, mivel ez háborús övezet. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában vagy annak Gázába juttatásában.” A GHF, azaz Gázai Humanitárius Alapítvány, úgy tűnik, hogy erre a célra alakult.
A GHF által bemutatott 14 oldalas dokumentum négy elosztóhelyszín felállítását ígéri, amelyek kezdetben 1,2 millió ember számára fognak élelmiszert, vizet és higiéniai készleteket biztosítani, ez a gázai lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A dokumentum azzal zárul, hogy a GHF „a humanitárius elvek – emberiesség, pártatlanság, semlegesség és függetlenség – irányelvei szerint működik”.
A gázai háborút a Hamasz vezette támadások váltották ki Izrael déli részén 2023. október 7-én, amelyben körülbelül 1,200 ember halt meg, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52,700 embert ölhetett meg Gázában, többségük nő, gyermek és idős ember. Az izraeli biztonsági kabinet nemrégiben egy fokozott katonai offenzívát hagyott jóvá a Hamasz ellen Gázában, amely magában foglalhatja a lakosság déli irányba kényszerített elmozdítását, a terület teljes birtokbavételét és a segélyek ellenőrzését.
Ez a lépés széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki, és számos izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy Izraelnek a nemzetközi jog értelmében lehetővé kellene tennie a humanitárius segélyek akadálytalan átjutását. A brit kormány közel-keleti minisztere, Hamish Falconer a parlamentben kifejtette, hogy a brit kormány aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új fázisba” helyezhetik a gázai háborút. Az ENSZ és más segélyszervezetek hangsúlyozzák, hogy jelenleg tonnányi segély áll készen a gázai határátkelők közelében, csak arra várva, hogy Izrael engedélyezze a belépést. A blokád megszüntetése nélkül a tömeges éhínség kockázata várhatóan nőni fog. Gázában a helyzet egyre súlyosbodik, és a humanitárius segélyre váró emberek történetei a mindennapi szenvedésükről világosan mutatják, hogy a helyzet tarthatatlan.
