A jövő űrutazása: Robotok válthatják ki az űrhajósokat?
Karácsony estéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, elrepült a Nap mellett, közelebb, mint bármelyik ember által készített objektum valaha. A szonda küldetése, hogy többet megtudjon a Napról és annak hatásáról a Föld űridőjárására. Ez a pillanat történelmi jelentőségű volt az emberiség számára, hiszen a szonda előre programozott feladatait teljesítette, anélkül, hogy bármilyen emberi beavatkozásra lett volna szüksége, vagy kommunikálhatott volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben robotikus szondákat küldtek az űr különböző pontjaira, olyan helyekre, amelyek emberek számára elérhetetlenek voltak. A Parker Solar Probe 10 napos repülése alatt 1000 Celsius-fokos hőmérsékleteket tapasztalt.
Ezek az autonóm űrszondák, valamint az új, fejlett mesterséges intelligencia (MI megjelenése) új kérdéseket vetnek fel az emberi szerep jövőbeli űrkutatásban. Néhány tudós kétségbe vonja, hogy egyáltalán szükség van-e emberi asztronautákra. Martin Rees, az Egyesült Királyság asztronómusa, úgy véli, hogy a robotok fejlődése folyamatosan csökkenti az emberek űrbe küldésének indoklását. „A robotok gyorsan fejlődnek, és az emberek űrbe küldésének indoklása folyamatosan gyengül” – fogalmazott. Szerinte a legfőbb ok, amiért embereket küldenek az űrbe, csupán a kalandvágy és a gazdag emberek élménye. Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikusa is osztja ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a robotok sokkal messzebbre képesek eljutni, és több feladatot ellátni, mint az emberek. Emellett olcsóbbak is, és ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, úgy a robotok egyre intelligensebbek lesznek.
Bár a robotok sok területen lenyűgöző eredményeket érnek el, az emberi jelenlét továbbra is fontos szerepet játszik az űrkutatásban. Az űrszondák, mint a Curiosity rover, már számos bolygót, aszteroidát és üstököst felfedeztek, azonban az emberek eddig csupán két célpontra jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Az 1961-es első űrutazó, Jurij Gagarin óta körülbelül 700 ember járt az űrben, a legtöbben a Föld körüli pályán repültek, vagy rövid, pár perces, szuborbitális ugrásokat hajtottak végre. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa szerint a presztízs mindig is indok lesz arra, hogy embereket küldjenek az űrbe, mivel ez a politikai rendszerek hatékonyságát és az emberek zsenialitását is demonstrálja.
Az emberek űrben végzett kutatásai, például a Nemzetközi Űrállomáson, segítik a tudomány fejlődését. A robotok is fontos szerepet játszhatnak a tudományos kutatásban, hiszen képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának dolgozni. Az emberek ugyanakkor sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban végeznek el bizonyos feladatokat, mint a robotok, de a túléléshez szükséges erőforrások fenntartása rendkívül költséges. Weinersmith szavaival élve: „Egy robot nem igényel vízre, tápanyagokra vagy alvásra, semmire sincs szüksége.”
A robotok lassú és módszeres működése azonban hátrányt jelent. Például a Mars felszínén a roverek alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudományi szakértője úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusok segíthetnek a roverek hatékonyságának növelésében. A technológia olyan módon is támogathatja az emberi űrutazást, hogy felszabadítja az asztronautákat bizonyos feladatok alól, lehetővé téve számukra, hogy fontosabb kutatásokra összpontosítsanak.
A NASA Valkyrie robotja, amelyet a Johnson Űrközpontban fejlesztettek ki, képes alapvető feladatokat ellátni az űrben, mivel a fizikai képességeit az emberekhez hasonlóan alakították ki. A NASA Robonautja volt az első humanoid robot, amelyet űrbeli feladatok ellátására terveztek. Az űrben végzett robotikai munkák célja nem az emberek helyettesítése, hanem a velük való együttműködés. A NASA Curiosity roverje például már autonóm módon végez kutatásokat a Marson, anélkül, hogy emberi irányításra lenne szüksége.
Bár a robotok remekül működnek, az emberek inspiráló ereje felbecsülhetetlen. Leroy Chiao, a NASA nyugalmazott asztronautája szerint az emberek sokkal jobban tudnak kapcsolódni egymáshoz, amikor valamilyen felfedezést tesznek. „A közönség izgatott a robotikus küldetések miatt, de az első ember a Marson sokkal nagyobb esemény lesz, mint az első Holdra szállás” – mondta. Jelenleg az emberek az utolsó Apollo-misszió óta nem utaztak tovább a Föld pályájánál, de a NASA Artemis programja keretében remélnek visszatérni a Holdra. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója pedig már a Mars gyarmatosításáról álmodik.
A jövőbeli űrkutatás tehát valószínűleg a robotok és az emberek együttműködésén fog alapulni, ahogy egyre újabb technológiák jelennek meg, és a tudomány fejlődik. Az ember és gép közötti kapcsolat a következő évtizedekben kulcsszerepet játszhat az űr felfedezésében és a jövő űrtudományos eredményeiben.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyezést, a ENSZ aggodalmával néz szembe
Az M&S leállítja az online rendeléseket és visszatérítéseket ad a kibertámadás után
