Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, főleg, ha a kínai nagykereskedelmi piacokról és vásárokról van szó. A hírek szerint, ha az emberek Donald Trump nevét említik ezekben a körökben, gyakran egy halk kuncogás követi. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem ijesztették meg a kínai kereskedőket; sőt, sok fiatal kínai nacionalista online mémek és vírusként terjedő videók formájában gúnyolják ki Trumpot. Ezek között olyan tartalmak is találhatóak, amelyek mesterséges intelligencia által generált Trumpot, JD Vance alelnököt és Elon Muskot mutatják, amint lábbeli és iPhone összeszerelő vonalakon dolgoznak.
Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe. Xi Jinping elnök egyértelművé tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem bízott senki ajándékaiban, és nem fél semmiféle ésszerűtlen elnyomástól,” mondta az elnök a hónap elején. Bizonyos értelemben Xi magabiztossága abból is fakadhat, hogy Kína a tavalyi évhez képest jóval kevésbé függ az Egyesült Államok exportjaitól. Azonban az igazság az, hogy Trump vámpolitikai lépései nyomás alá helyezik Kína már amúgy is küzdő gazdaságának gyenge pontjait.
A kínai lakosság, amely 1,4 milliárd főt számlál, elvileg hatalmas belső piacot képvisel. Azonban a helyzet nem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet. Az emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne, mivel a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ennek nem a kereskedelmi háború az oka, hanem a lakáspiaci összeomlás. Számos kínai család életük megtakarításait fektette be otthonaikba, csak hogy az árak az elmúlt öt évben drámaian csökkenjenek. A lakásfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. Számos becslés szerint Kínában annyi üres lakás van, hogy az a teljes lakosság hárommilliárd főt is el tudna látni.
A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel a fejlesztők hitelfelvételi lehetőségeinek korlátozásával, de a lakásárak csökkenése és a fogyasztói bizalom csökkenése már megtörtént. A Reuters februári felmérése szerint a lakásárak 2,5%-os csökkenésére számítanak idén. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják, hanem a nyugdíjrendszer is; a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik most 50-60 évesek, elhagyja a munkaerőpiacot, és az állami nyugdíjalap kimerülésének veszélye is fennáll.
A fiatalok munkanélkülisége szintén aggasztó, hiszen a városi területeken a 16-24 éves korosztály körében minden ötödik ember munkanélküli. A kínai kormány nem tette közzé a fiatalok munkanélküliségi adatait augusztus óta. Kína számára nem egyszerű átállni az Egyesült Államoknak történő exportálásról a belföldi piacra való eladásra. „A gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid távon jelentősen bővülne,” mondta Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen. A kínai kormány lépéseket tett a gazdaság fellendítése érdekében, például milliárdokat költött gyermekgondozási támogatásokra, emelte a béreket és javította a munkavállalói juttatásokat.
A közelmúltban bevezetett 41 milliárd dolláros program célja a fogyasztási cikkek, például az elektronikai termékek és az elektromos járművek árának csökkentése, hogy ösztönözze a vásárlásokat. Azonban Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdasági karának dékánja, arra figyelmeztetett, hogy ezek a lépések nem fenntarthatóak. „Szükségünk van egy hosszú távú mechanizmusra,” mondta, hangsúlyozva, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét kellene növelni.
Xi Jinping számára sürgető feladat, hogy a gazdasági fellendülés megvalósuljon, mivel az általa képviselt prosperitás ígérete eddig nem vált valóra. A fiatal generáció elkeseredett, és ez komoly problémákat okozhat a Kommunista Párt számára. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi panaszokkal kapcsolatos tüntetések száma drámaian megnőtt. Mivel a kínai kormány gyorsan elnyomja és cenzúrázza a tüntetéseket a közösségi médiában, ezek jelenleg nem jelentenek komoly fenyegetést Xi számára.
A jövő kérdése, hogy Trump vámjai mennyire fogják befolyásolni Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e Xi a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani. Kína az utóbbi években jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, kihívás elé állítva az Egyesült Államok technológiai dominanciáját. Ugyanakkor Trump vámjai komoly kihívások elé állítják a kínai gyártókat, hiszen a kulcsfontosságú chipjeik értékesítése is korlátozás alá került.
A helyzet bonyolult, és Xi Jinping-nek ügyesen kell navigálnia a válságban. A kínai exportőrök már most is új vásárlók után kutatnak, hiszen Donald Trump első ciklusa alatt Kína elkezdett diverzifikálni exportpiacait. A közelmúlt eseményei új lehetőségeket kínálhatnak Kína számára a globális kereskedelemben, de óvatosan kell eljárniuk, mivel más országok aggódhatnak a termelésükből származó olcsó kínai import miatt.
Ezeket is érdemes megnézni
Tüntetők korrupcióval vádolják Trumpot a kripto gálavacsoráján
A kormány nem veszi komolyan a klímaváltozást – tanácsadók figyelmeztetése
