Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok szerint a tengervíz színének finom eltérései lehetővé teszik számukra, hogy a térségből, az űrből számolják meg a kis, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás középpontjában az antarktiszi krillek állnak, amelyek csupán néhány centiméter hosszúak, mégis a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatai közé tartoznak. Ezek a kis élőlények nem csupán önállóan léteznek, hanem számos más tengeri élőlény, például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak táplálékául szolgálnak. A környezetvédelmi tudósok azonban aggasztónak tartják, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillek populációjára, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a megfigyelésükhöz.
Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkvidéki tanácsadója szerint az antarktiszi krillek a Déli-óceán szuperhősei. „Kicsik és elhanyagolt hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket” – mondta Downie. Az Edinburgh-i Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a szatelitok használatát az antarktiszi óceánban élő krillek számának meghatározására. A kulcs abban rejlik, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, ami közvetlenül összefügg azzal, hogy hány krill úszik benne.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért vissza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük a víz fényelnyelését” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk egy másik krillet, és újra mérünk.” A krillek sűrűségének színváltozásra gyakorolt hatásának elemzése lehetővé teszi, hogy a kutatók az űrből készítsenek pillanatképeket a krill populációjáról.
A krillek táplálékot jelentenek a Föld legnagyobb állatai számára, beleértve azokat a hatalmas bálnákat is, amelyek ezernyi kilométert migrálnak, hogy Antarktiszon táplálkozhassanak. Ezen kívül a krillek a egészséges óceán alapját képezik, részei egy virtuos ciklusnak: a bálnák krilleket esznek, a krillek pedig mikroszkopikus algákat, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyagot biztosít a bolygó hűtésében szerepet játszó tengeri növények számára.
Azonban ahogy a globális felmelegedés következtében emelkednek az óceánok hőmérsékletei, a környezetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krillek sebezhetővé válhatnak. Downie kijelentette, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyek védelmére egy tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat nekünk a krill populációjának megfigyelésére és védelmére” – tette hozzá.
A kormány hamarosan megvitatja a javaslatokat, amelyek a lakóépületek építésénél gyors téglák használatát célozzák meg, mivel a krillek száma drámaian csökken. Emellett olyan hűtőberendezéseket is bevezetnek, amelyek elkerülik a szennyező hűtőközegek használatát. Skóciában a lakosságot arra figyelmeztették, hogy takarékosan használják a vízforrásokat, miután a legszárazabb évkezdetet élték meg 1964 óta. A Brit Antarktiszi Felmérés tudósai tehát munkájuk során nemcsak a krillek megóvására, hanem a tengeri ökoszisztémák általános egészségének megőrzésére is törekednek, hiszen ezek a kis élőlények a globális ökológiai egyensúly biztosítói.
Ezeket is érdemes megnézni
Tizedik embernek nincs megtakarítása, figyelmeztet a pénzügyi hatóság
A barátságos óriás szereposztása: Ki játszik kicsit és nagyot?
