Dimbleby: A szabadpiac örökkévalónak tűnt, míg Trump fel nem bukkant

Az 1974-es év emlékezetes maradt számomra, hiszen akkoriban a növekvő infláció miatt a kormány harcban állt a szakszervezetekkel a munkavállalói bérek kapcsán. A kormány látszólag tehetetlen volt: ha szembeszálltak volna a bányászokkal, a sztrájkok leállíthatták volna az áramellátást, viszont ha engedtek volna, és magasabb bért adtak volna, az infláció az egekbe szökött volna. Ekkor következett be a globális olajválság, amely hirtelen káoszba sodorta a gazdaságokat, így az Egyesült Királyságét is. A kormány háromnapos munkahétet vezetett be, és az áramkimaradások gyakorivá váltak – gyakran figyelmeztetés nélkül merültünk el a sötétségben. A kormány azt várta el tőlünk, hogy csak kezeljük a helyzetet. Ez volt az az év is, amikor elkezdtem a BBC Panorama című aktuális eseményekkel foglalkozó műsorának vezetését. Sok időt töltöttünk azzal, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg. Az emberek különféle ötletekkel érkeztek, hogy mit lehetne tenni. Volt, aki azt javasolta, hogy az ország valóban akkor nyerheti vissza a kontrollt a szakszervezetek felett, ha katonai puccsot hajtanak végre. Keith Joseph, a konzervatív politikus egy másik, rendkívüli ötletet javasolt, amely teljesen eltávolodott a mainstreamtől, olyannyira, hogy a Panorama felvételei alatt Joseph a produkciós csapathoz fordult, és türelmetlenül megkérdezte, hogy értik-e, miről beszél.

Ez az ötlet a szabadpiac volt, amely annyit jelentett, hogy Nagy-Britanniának el kellene távolodnia a második világháború utáni konszenzustól, miszerint a kormánynak kellene irányítania a gazdaságot. E helyett, ha magára hagyják a piacokat, azok nagyobb jólétet és biztonságot hoznának az ország számára. 2025-re talán nem tűnik radikálisnak ez az elképzelés, de pontosan ez a lényeg. Amit a 1980-as években láthattunk az Egyesült Királyságban Margaret Thatcher kormánya alatt, az a szabadpiac gyors átalakulása volt, amely a radikális ötletből új valósággá vált, és hamarosan sokan úgy vélték, hogy ez a rendszer örökké tartani fog.

Donald Trump, az Egyesült Államok milliárdos üzletembere, nyilvánvalóan jól boldogult a kapitalizmusban, de hirtelen, részben neki köszönhetően, a szabadpiaci rendszer soha nem látott támadással néz szembe. Elképzelhető, hogy még kiállja a viharokat, de sokan azt kérdezik, hogy vajon a szabadpiaci rendszer végzetesen hibás és kudarcra van ítélve? Thatcher 1983-as általános választások utáni intézkedései, úgy tűnik, ma már nyilvánvalónak számítanak. Magától értetődőnek vesszük, hogy a magáncégek kulcsszerepet játszanak a víz, az áram, a gáz, a vasutak, a kikötők és a közlekedés biztosításában. De akkoriban kevesen gondolták volna, hogy lehetséges, amit ő tett – úgy tűnt, ez egy fantázia világ, teljesen eltérve a háború utáni megoldásoktól.

Hat évvel a háború vége után, 1945 júliusában Clement Attlee földcsuszamlásszerű választási győzelmével először a brit politikai történelemben egy többség szavazott egy olyan pártra, amely nyíltan a szocializmus mellett állt. Azonban ennél is fontosabb, hogy egy új konszenzus alakult ki arról, hogyan kellene működnie az országnak, és a Munkáspárt és a Konzervatív Párt vezetői lényegében egyetértettek az alapelvekben. „Megépítettük védelmünket a szegénységgel és a betegség ellen, és büszkék vagyunk rá” – mondta nem egy munkáspárti miniszterelnök, hanem Harold Macmillan, aki 1957 és 1963 között volt a konzervatív miniszterelnök. Így működtek a dolgok.

Nem mindenki azonban osztotta ezt a konszenzust. Antony Fisher, egy csirkefarm tulajdonosa, felháborodott az Egyszóval, a tojásmarketing bizottság beavatkozása miatt, ezért megalapította a Gazdasági Ügyek Intézetét, amely Keith Joseph inspirációjává vált, aki viszont elnyerte Thatcher figyelmét. Ironikus, hogy a szabadpiac ellen irányuló támadások egy republikánus amerikai elnöktől származnak, figyelembe véve, mennyire népszerűek voltak Thatcher reformjai az amerikai jobboldalon. Thatcher és Ronald Reagan elnök hasonló világnézettel rendelkeztek, és Trump is kifejezte csodálatát irántuk, bár megjegyezte, hogy nem ért egyet Reagan néhány kereskedelmi politikájával.

Thatcher meg volt győződve arról, hogy az ország sokkal jobban járna, ha a gáz, a víz és az áram kikerülne az állam kezéből, és nyílt piacon értékesítenék. Az állami közművek részvényeit nem csak a nagyvállalatoknak vagy befektetőknek szerették volna eladni, hanem a brit embereknek is. 1984 decemberében a British Telecom (BT) részvényei eladásra kerültek, és a következő reggel a számok lenyűgözőek voltak: több mint kétmillió brit polgár lett BT-részvényes. Thatcher rájött, hogy a vállalatok eladásánál nem csupán a kormányzati kontroll megszüntetése a cél, hanem valami sokkal nagyobb lehetőség is: minden brit polgárt kapitalistává formálni, ezzel népszerűsítve a kapitalizmust.

A 80-as évek végére Nagy-Britannia szabadpiacot ölelt fel, és ez nem csupán gazdasági átalakulás volt, hanem kulturális forradalom is. Az emberek pénzhez, a kormányhoz és saját magukhoz való viszonya újraértelmeződött. Ha Thatcher privatizációja lehetőséget adott a közönséges embereknek, hogy részvényeket vásároljanak, akkor a pénzügyi szolgáltatások szektorának 1986-os reformja, a Nagy Robbanás, lehetőséget adott arra is, hogy értékesíthessék ezeket a részvényeket, és munkát találjanak a korábban zárt városban.

Azok közül sokan, akik a baloldalon álltak, már önmagában a reformok elve ellen érveltek, míg a jobboldaliak közül néhányan nem a reformok elveivel, hanem a következményekkel voltak elégedetlenek. Thatcher gondolkodásának középpontjában az a hit állt, hogy a szabadpiaci kapitalizmus csak akkor működhet, ha sok ember közvetlen érdekeltséggel bír benne, és a korábban állami kézben lévő közművek részvényesei sok ember számára adtak lehetőséget a részvételre. De nem sokkal később figyelmeztető jelek kezdtek megjelenni, amelyek csak egyre hangosabbá váltak.

James Goldsmith, aki egy vállalkozó volt, hatalmas vagyont szerzett azzal, hogy olcsón vásárolt meg küzdő cégeket, átalakította azokat a hatékonyság maximalizálása érdekében, majd nyereséggel értékesít

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cx2gey6pvddo